NATO-tagként háborúra vagyunk ítélve?
Munkáspárti gyűlés a HM-II előtt
Május elseje nem csak a hagyományok ünnepe. Május elsejének mindig van aktuális mondanivalója. 2022-t írunk, Ukrajnában háború van, és ezt senki sem kerülheti meg.
A Munkáspárt úgy döntött, hogy az idei májusi felvonulás ne a Városliget felé vegye az irányt, hanem a Honvédelmi Minisztérium Lehet úti épülete felé. Itt mondjuk el véleményünket a háborúról, a békéről, itt fogalmazzuk meg üzenetünket Magyarország kormányának!
A felvonulásra, a háború- és NATO-ellenes jelszavakra sokan felfigyeltek a Dózsa György úton és a Lehet úton. Nem nagyon látni ilyeneket manapság.
Sikeres háborúellenes akcióhét
Az elmúlt héten a Munkáspárt aktivistái országszerte kint voltak az utcákon és a tereken. Tudjuk, hogy egyes felmérések szerint a magyar emberek 90 százaléka ellenzi a háborút. De jól tudjuk, egy dolog lélekben ellenezni a háborút, és más dolog tenni is ellene valamit. A mi dolgunk, hogy felerősítsük azok hangját, akik nem akarnak háborút – mondta a gyűlés szónoka, Thürmer Gyula.
Már kevesen vannak közöttünk, akik megélték a második világháború poklát. Az elmúlt hét évtizedben sok háború volt, de legyintettünk rájuk.
Afganisztán messze van, bennünket nem érint. Legyintettük rá és engedtük, hogy Magyarország vezetői 18 éven át pénzeljék ezt a háborút, katonákat küldjenek oda. Nem tiltakoztunk, amikor bemagyarázták nekünk, hogy az afgán hegyek között a magyar Alföldet, a magyar nemzeti érdekeket védjük.
Jugoszlávia nincs messze, mégis legyintettünk. Nem a mi háborúnk, mondták sokan, pedig a NATO a Vajdaságot is bombázta, ahol pedig magyarok is élnek.
De most változik az ország, változunk mi, magyar emberek. Az elmúlt héten éreztük, hogy az emberek fogékonyak a háborúellenes gondolatra. Már nem legyintettek, mint pár hónapja. Már megérezték a háborút.
Vádoljuk az Egyesült Államokat!
Ez az Egyesült Államok háborúja Oroszország ellen. Ez az Egyesült Államok háborúja a Kínai Népköztársaság ellen. Ez a neoliberalizmus háborúja a világhatalom megszerzéséért – hangsúlyozta a Munkáspárt elnöke.
Az USA, a NATO évek óta folytatja a háborús felkészülést Oroszország ellen. Jelentős katonai erőket telepítettek a kelet-európai országokba. A NATO felfegyverezte Ukrajnát. Támogatta az ukrán vezetés nacionalista, fasiszta politikáját.
Vádoljuk a NATO-t!
A NATO nem a háború befejezésében érdekelt, hanem a folytatásában. Fegyvert adnak az ukránoknak a további harchoz, és megegyezés helyett háborúra serkentik őket. Az USA és a NATO biztatja az EU-t az oroszellenes szankciós politikára.
Ne dőljünk be a látszatnak! A NATO kijelenti, hogy mint szervezet nem vesznek részt a háborúban, nem szállítanak fegyvereket, de a tagállamoknak megengedik.
Az USA és a NATO újabb trükköt vetett be. Az amerikaiak 40 állam katonai és politikai vezetőit rántották össze egy németországi amerikai bázison és rábírták őket a háború folytatására. A NATO nem háborúzik, csak ez a 40 állam, köztük a NATO tagjai is.
Vádoljuk Ukrajna vezetését!
Az ukrán vezetés eladta a saját országát Amerikának. Szélsőséges nacionalista politikát vezetett be. Különleges népnek kiáltotta ki az ukránt, amelynek uralkodnia kell a térségben. Elvette a nemzetiségek jogait, lábbal tiporta a kárpátaljai magyarságot is.
Hősnek kiáltotta ki Hitler egykori ukrán szövetségeseit. Lerombolta a szovjet hősi emlékműveket. Fasiszta különítményeket hozott létre és Oroszország ellen uszította őket.
Vádoljuk az ukrán vezetést, mert éveken át ölték, gyilkolták a Donbasz orosz lakosságát.
Vádoljuk az ukrán vezetést, mert betiltja a baloldali pártokat, elnyom mindenkit, aki mást gondol, mint a fasiszta junta.
Az ukrán vezetés nem békét akar, hanem a háború folytatását. Zelenszkij addig elnök, amíg a háború folyik, és ameddig az amerikai és európai uraik kitartják őket.
Vádoljuk az Európai Unió vezetését!
Az EU vezetése veszélybe sodorta az európai népek jövőjét. Az EU úszik az amerikaiak által keltett hullámokon. Háborúzni nem mer, nem is nagyon tud, gazdasági háborút folytat, amivel maga alatt is vágja a fát.
Az EU-t az mentené meg, ha kiegyezne Oroszországgal. Lenne rá lehetőség. Az oroszok sohasem akarták Európát leigázni. Évszázadonként egyszer elfoglalják ugyan Berlint, de csak azért, hogy Európa tartsa tiszteletben Oroszországot és ne fenyegesse biztonságát.
NATO-tagként háborúra vagyunk ítélve?
Látjuk, hogy a NATO-tagjaként Magyarország szinte elkerülhetetlenül háborúra van ítélve – fogalmazott Thürmer Gyula.
Értékeljük a magyar kormány erőfeszítéseit arra, hogy kimaradjunk a háborúból. Tisztában vagyunk azzal, hogy milyen iszonyúan nehéz ellenállni az amerikai nyomásnak.
Az év eleje óta a magyar kormány folyamatosan hátrál. Januárban kijelentették, hogy nem kellenek külföldi csapatok Magyarországra. Még februárban sem volt szó külföldi csapatokról, de a Honvédség egy részét a keleti határhoz küldték. Március 7-én viszont kormányrendeletet tette lehetővé, hogy NATO-csapatok jöjjenek Magyarországra. És még nincs vége.
Látjuk, hogy a kormány ellentmondásos nyilatkozatokat tesz. Nem szállítunk fegyvert Ukrajnába, de pénzügyileg hozzájárulunk az EU fegyverszállításához. Nem szállítunk fegyvert, de az ország területén áthaladnak katonai szerelvények. Ki tudja megmondani, hogy mi van azokon a vonatokon.
A magyar kormány bírálja az EU-s szankciókat, tudja, hogy nagyon ráfizetünk a szankciókra, de mégis megszavazza őket.
A kormány belezavarodik az ukrán politikába. Tudják, hogy Ukrajnát egy tisztességtelen, magyarellenes, fasiszta társaság vezeti, mégsem mer neki nemet mondani.
A magyar kormány kiáll a béke mellett, de nem emelte fel szavát az ellen, hogy Svédország és Finnország a NATO tagja legyen.
Üzenet a magyar kormánynak
Követeljük, hogy a magyar kormány az igazat, és csakis a tiszta igazat mondja az embereknek. Mondja meg, hogy mit vállaltak el az amerikaiaktól! Követeljük, hogy a kormány lépjen fel a háború folytatása ellen!
Követeljük, hogy a kormány támogassa Oroszország béke erőfeszítéseit! Követeljük, hogy a magyar kormány támogassa a Kínai Népköztársaság javaslatát a globális biztonság megteremtésére! Ezt üzenjük május elsején a magyar kormánynak.
