Boldog születésnapot, Munkáspárt!

Dr. Hajdu József, Dr. Thürmer Gyula, Kajli Béla

Harminc éve, 1989 októberében a szocializmus megdöntését akaró erők megszüntették a Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP), amely Kádár János vezetésével 32 éven át irányította Magyarországot. A rendszerváltók – az akkori törvényeket is felrúgva – új pártot szerveztek, a Magyar Szocialista Pártot (MSZP).

Egyszerű becsületes dolgozó emberek ezrei azonban mást akartak: a szocializmus értékeinek védelmét, a tőkés rendszerváltás megállítását. Harminc éve, 1989. december 17-én került sor a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusára, amely kimondta a párt újjászületését. December 17-e a mai Munkáspárt születésnapja. Az elmúlt harminc évről kérdeztük Thürmer Gyulát, a Munkáspárt elnökét.

A Munkáspárt testesíti meg a szocializmust

A közelmúltban Ön Petrasovits Annával emlékezett az M5 műsorában rendszerváltás eseményeire. Az imént ment el Öntől a 24.hu stábja, amely a Munkáspárt harminc évéről tett fel kérdéseket. Van érdeklődés a Munkáspárt iránt?

A Munkáspárt jelen van a magyar társadalomban, és ezt a tőkés média is tudja. Jelen vagyunk a munkánkkal, például azzal, hogy minden választáson részt veszünk. De legfőképpen jelen vagyunk azzal, hogy a szocializmust, mint a korábbi rendszert és mint élő eszmét mi testesítjük meg.

Karacs LajosnéKaracs Lajosné

A tőkés erők ezért elhallgatnak bennünket. Gondolják, hogy ha nem beszélnek rólunk, ha nem kapunk médiát, akkor nem is létezünk.

A konzervatív oldal „lekommunistázza” a DK-t, a Momentumot Kun Béla örököseinek nevezik. Akkor most ki is a kommunista Magyarországon?

A kommunista nem az, akit annak neveznek, vagy aki annak nevezi saját magát. A kommunista az, aki a fennálló rendszert, a pénz uralmára épülő kapitalizmust le akarja váltani, és helyébe közösségi társadalmat, szocializmust teremteni, mely az emberek érdekeire épül. Magyarországon a Munkáspárt jelenti ezt az erőt.

A konzervatívok gyakorlata politikai trükk. Úgy gondolják, hogy az emberekkel el lehet hitetni, hogy a szocializmus nem más, mint diktatúra, szenny, nyomor, és a múlt ilyen felfogásához kapcsolják mai ellenfeleiket, a liberálisokat. Ez persze szellemi zavart is okoz, ami nem jó nekünk.

Tisztelettel emlékezünk a párt alapítóira

A 24.hu közös interjút akart Önnel és Berecz Jánossal, de ő nem vállalta. Ön vállalta?

Én vállaltam, de megmondtam az újságírónak, hogy nem értek vele egyet. Berecz János most volt 89 éves, az utóbbi időben nem is nagyon szólalt meg. Másrészt, Berecz János életműve nem az 1989 utáni időszakhoz, hanem a kádári szocializmus évtizedeihez kötődik.

Én tisztelem őt azért, hogy 1989 őszén egyik kezdeményezője volt pártunk újjászervezésének. Tisztelem azért is, hogy soha egy rossz szót nem mondott a Munkáspártról annak ellenére, hogy később elváltak útjaink.

Az alapítók nevét már szinte elfelejtettük. Felidézné őket egy pillanatra?

Nézze, a párt újjászervezésében az akkori időszak több ismert személyisége vett részt. Grósz Károly, az MSZMP utolsó főtitkára, Puja Frigyes, egykori külügyminiszter, Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront egykori titkára és sokan mások.  Az ő történelmi érdemük, hogy keretet teremtettek az egyszerű dolgozó emberek akaratának teljesítéséhez. Ezért hálával és tisztelettel tartozunk nekik.

Dr. Frankfurter Zsuzsanna
Dr. Frankfurter Zsuzsanna

1989 októbere után nagyon sokan nem értettek egyet a kádári MSZMP megszüntetésével és akarták a párt újjászervezését. Ezrével jöttek pártmunkások, a fegyveres erők korábbi tagjai, és nagyon sok egyszerű ember, akik nem töltöttek be semmilyen vezető tisztséget, csak egyszerűen ragaszkodtak a szocializmushoz.  A párt újjászervezése az ő tettük. A Munkáspárt kezdettől fogva a tagság, az emberek pártja volt.

A magyar munkásmozgalom jövőjéért is felelősek vagyunk

Nem kerülhetem meg a kérdést. Ön harminc éve a párt elnöke. A Munkáspárt összefonódott az Ön nevével, sokan Thürmer-pártként is emlegetik. Milyen érzés ez?

Felemelő érzés, nagy tisztesség és iszonyúan nagy felelősség.  Tudja, a KB és az Elnökség ülésein gyakran elmondom: mi egy országos párt országos vezetése vagyunk. Tőlünk függ, hogy merre megy a Munkáspárt, és jelentős mértékben függ tőlünk a magyar kommunista és munkásmozgalom sorsa is.

Szöllősiné Fitos Éva, Bencsik Mihály

A szervezők eredetileg nem engem javasoltak pártelnöknek, hanem egy idősebb elvtársat. A kongresszuson azonban világos lett, hogy a párt új arcokat, fiatalokat akar. Javasoltak engem is, és én vállaltam. Akkor 37 éves voltam, erre odafigyelt az ország. Akkoriban még nem voltak huszonéves államtitkárok.

Nagy Attila, Kovács István

1989-ben én nem voltam „kész pártelnök”. Ismertem a külpolitikát, ismertem a politikai munka rejtelmeit, de nem ismertem az országot. Vezettem ugyan kisebb kollektívákat, de nem volt tapasztalatom arról, hogy kell kezelni egy sokezres szervezet emberi viszonyait. A párt tagsága, elvtársaim, szerencsére megértőek voltak. Együtt tanultuk mindazt az újat, amit a kapitalizmus hozott. Együtt nőttünk fel az új feladatokhoz.

A tőkés média sokszor emlegeti, hogy a Munkáspárt régi vezetői már mind elmentek, csak Ön maradt. Ön is így látja?

A Munkáspárt három évtized alatt számos politikai vitán ment keresztül. A helyünket kellett megtalálni a mai világban. Voltak, akik más típusú pártot akartak, voltak, akik belefáradtak a munkába, és elmentek.

De a párt magja mindig is itt volt és itt maradt. Akik ma a pártot vezetik országos, megyei vagy helyi szinten, zömében itt voltak az elmúlt évtizedekben is, sőt 1989 december 17-én az első kongresszusunkon is.

Dr. Hajdu József, Kerezsi László

De az igazi probléma más. Iszonyúan nehéz vezetőket találni egy olyan pártba, amely ellenezi a tőkés rendszert, más szóval nem a „klub tagja”. Harminc év alatt nagyon sok fiatal megfordult a pártban, a KB, sőt az Elnökség tagjaivá választottuk őket. Tudunk segíteni nekik, ideig óráig anyagi támogatást is adunk, de nem tudunk biztos, önálló egzisztenciát adni. Ez azt jelenti, hogy másutt kell állandó munkát vállalniuk. Nálunk szerencsére nincs kommunistaüldözés, mint mondjuk, Lengyelországban vagy Ukrajnában. De egyetlen munkahely sem lelkesedik azért, ha egy dolgozójuk szerepet vállal a Munkáspártban.

Az elmúlt kongresszusokon nem változott a párt vezetése. Ez a stabilitás jele?

A Központi Bizottság összetétele folyamatosan változik, még két kongresszus között is. Törekszünk arra, hogy a KB-ban a legrátermettebb, legelkötelezettebb, leginkább dolgozni akaró és dolgozni tudó elvtársaink legyenek. A KB-tag felelőssége nagy. A szavazatával irányt szab a párt politikájának, életének.

Az Elnökség valóban évek óta nem változik. Bevált az a rendszer, hogy két alelnökünk van. Karacs Magdi a párt lelkévé vált, aki közvetve-közvetlenül a párt egész belső életét átlátja és operatív módon részt vesz az irányításában. Bencsik elvtárs felgyógyult a balesetéből, és ismét részt vesz az Elnökség munkájában. Tapasztalt ember, sok mindenre odafigyel, amit mi nem veszünk észre.

Az Elnökség kulcsfontosságú tagja Kovács István. Intézi a propaganda, az internet ügyeit, tördeli A Szabadságot, részt vesz a párt szervezeti életében, felel a párt gépkocsijaiért, a pártközponttal kapcsolatos technikai ügyekért és sok minden másért. De a legfontosabb: az évek során a párt egyik legtapasztaltabb vezetőjévé vált.

Frankfurter Zsuzsanna és Nagy Attila Nógrádból járnak fel az Elnökség ülésére. Mindketten nagy tapasztalattal rendelkeznek, felelősek megyéjükért. Kiváló társadalmi kapcsolatokkal rendelkeznek, ami nagyon fontos a pártnak.

Hajdu József a választások, a pártszervezés felelőse, rendszeresen járja a megyei elnökségi üléseket, igyekszik megértetni a párt politikáját a legtávolibb területeken is.

Kajli Béla, budapesti elnökünk a legtapasztaltabb pártmunkások közé tartozik. Jelentős mértékben az ő érdeme, hogy Budapesten folyik a szervezeti élet, részt veszünk a választásokon, és a pestiek még a vidéknek is tudnak segítséget adni.

Az Elnökség ülésein folyamatosan részt vesz Kerezsi László, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke is. Rendszeresen meghívjuk az üléseinkre a KB két fiatal és aktív tagját, Fehérvári Zsoltot és Kalmár Dávidot. Szeretnénk meríteni az ő ismereteikből és bevezetni őket egy országos párt irányításának titkaiba.

Köszönettel tartozom az Elnökség és a tágabb vezetői gárda minden tagjának. Nélkülük én sem tudnám a munkám végezni.

Az új párttagok megtalálása nem lehet tömegmunka

Mit jelent ma Ön szerint a Munkáspárt tagjának lenni?

A mi pártunk egy régi lenini tételre épül. A párt tagja az lehet, aki elfogadja a párt programját, részt vesz annak végrehajtásában és rendszeresen támogatja anyagilag a pártot. Tehát három világos követelmény.

Ez a három dolog nem véletlenül született meg. A Munkáspárt küzd a kapitalizmus ellen, nem állami pénzből él, mint sokan mások. Bennünket nem támogat Soros György, vagy bárki más, Mi a magunk erejére vagyunk utalva.

Idősebb párttagjaink ismerik és általában támogatják ezeket a normákat. A fiatalok számára ez új. Ráadásul ezek a követelmények a polgári pártokban többnyire nincsenek meg.  Ott be lehet lépni egy email elküldésével, és nagyon vállalni sem kell semmit. A polgári pártok arra hajtanak, hogy tagjaik a szavazóik legyenek. Bár több polgári párt rájött arra, hogy szükség van tudatos aktivistákra.

Sokan érdeklődnek a Munkáspárt iránt. Megragadja őket egy-egy akcióink, vagy általában a szocializmus gondolata, és sokan közülük belépnek. A mi hibánk ott van, hogy nem tudjuk vagy félünk elmagyarázni, hogy mit várunk tőlük. Fizesd elő A Szabadságot! Nem mindenki akarja. Fizess tagdíjat! Ezt sem akarja mindenki.

A legnehezebb a rendszeres munka. Ez különösen igaz a fiatalokra. Ma nem azt várjuk, hogy a barikádokra menjenek. Azt várjuk, hogy vegyenek részt az utcai kitelepüléseinken, a választási ajánlások gyűjtésében, az internetes munkában. Van, aki ezt csinálja egy ideig, aztán valamilyen ürüggyel abba hagyja.

Van jövője a pártépítésnek, jöhetnek új tagok a Munkáspártba?

Ha nem lesznek új tagok, nem lesz párt. Ez sajnos ilyen egyszerű. A párttag testesíti meg a szocializmus eszméjét.

Az új párttagok megtalálása nem lehet tömegmunka. Ki kell szemelnünk azokat az embereket, akikről úgy gondoljuk, hogy szóba jöhetnek, mint leendő párttagok. Orientálni, tájékoztatni kell őket, lassan közelebb hozva a párthoz. Ennek a munkának nagyon egyénre szabottnak, nagyon tervszerűnek kell lennie.

Ma a pártépítés sajnos véletlenszerű. Erre járt valaki, be akart lépni, és mi felvettük. Utána jórészt nem tudunk mit kezdeni velük.

fznor

Tanulmányoztuk a külföldi testvérpártok tapasztalatait. Ott sem állnak sorba az új jelentkezők. A siker titka a rendszeres, tudatos, tervezett, egyénre szabott pártépítés.  Ezt kell megtanulnunk.

A legnagyobb siker az, hogy élünk, vagyunk, dolgozunk

Visszatekintve az elmúlt harminc évre mit tekint a párt legnagyobb sikerének?

A legnagyobb siker az, hogy élünk, vagyunk, dolgozunk. Az előbb említette Petrasovits Annát. Hol van ma az egykori MSZDP? Vagy hol van az Agrárszövetség? Nem is beszélve Torgyán pártjáról, a Kisgazda Pártról. Az első kormánypárt, az MDF sem létezik. Mi pedig itt vagyunk.

Én látom a nemzetközi találkozókon is, hogy sajnos meggyengülnek, eltűnnek pártok a mozgalomban. A volt szocialista országok egy részében nincs is élő kommunista párt. Nálunk van, és nem csak létezik, hanem alkalmazkodik a változó időhöz is.

Milyen akcióinkra emlékezik vissza legszívesebben?

A legnagyobb akcióink a kórházprivatizáció megakadályozására indított népszavazási kezdeményezés, illetve a NATO-csatlakozás elleni akcióink volt. Ezek tették ismertté a pártot, ezekben nyilvánult meg leginkább kapcsolódásunk a társadalom valóságos problémáihoz.

De ezek mellett iszonyúan sok dolgot csináltunk. Voltak országos akciónapjaink a vasút, az egészségügy, a bérek és nyugdíjak, a TTIP ügyében. Felléptünk a kilakoltatás ellen, harcoltunk a devizakárosultak érdekében.

Ennek köszönhető, hogy van erkölcsi tőkénk. Sok ember nem szavaz ránk, de tisztességesnek tartja a Munkáspártot, becsüli következetességünket.  Ez nagy dolog. Sok párt szeretne ilyen erkölcsi tőkét.

A forradalomra készülni kell

A legutóbbi választások után Ön azt írta, hogy ez nem a mi vasárnapunk volt, de eljön még a mi vasárnapunk. Mire alapozza ezt a derűlátását?

A kommunista párt a munkásság, a dolgozók politikai fegyvere. A párt akkor válik erőssé, amikor a dolgozók szükségét érzik ennek a fegyvernek. Amikor úgy érzik, hogy nagy csaták nélkül nem tudják céljaikat elérni, és ezekhez a nagy csatákhoz szükségük van egy harcos pártra.

Ma a magyar dolgozók nem érzik szükségét ennek a fegyvernek. A mai tőkés rendszer rendezte az alapvető problémáikat, amelyek a rendszerváltás után megjelentek. Ma a munkanélküliség elenyésző. A bérek nőnek. Vannak jelentős állami támogatások.

A tőke persze több területen támad és ott a dolgozók védekeznek. Ilyen a munkatörvénykönyv ügye, a minimálbér, az évenkénti béremelés és sok minden más. Mivel a tőke támad, itt tapasztalható a szakszervezetek aktivizálódása.

Ami a pártokat illeti, mindegyik igyekszik elhitetni a dolgozókkal, hogy ők képviselik az érdekeiket. A dolgozók jelentős része ezt el is hiszi, és egyelőre nem akarja a saját útját járni.

A helyzet azonban változik. Az EU, a NATO válságban van, és e mögött a kapitalizmus válsága van. Az ilyen válságokat a XX. században a tőke világháborúkkal igyekezett megoldani. Ma még nincs világháború, de a helyzet nagyon feszült.

A tőke ma még kezelni tudja a válságot olyan megoldásokkal, mint a migráció vagy a terrorizmus. A terroristák sok embert megölnek, de korántsem hal meg annyi ember, mint egy háborúban. De a terrorizmus elleni harc ürügyén rendőrállamokat lehet teremteni, ellenőrizni lehet az embereket.

De mindez csak ideig-óráig tart. Ha kitörne egy háború, mondjuk Ukrajnában vagy a Balkánon, ha összeomlana az EU, ha újabb hullámokban jönnének a migránsok, mindez megváltoztatná a hazai politikai helyzetet is. Előállhat olyan helyzet, amikor a magyar dolgozóknak igen is szükségük lesz erős politikai fegyverre, a Munkáspártra.

Nem tudjuk, hogy mikor következik ez be, de tudjuk, hogy be fog következni. A mi dolgunk nem az, hogy forradalmat csináljunk. A mi dolgunk az, hogy a forradalmat vezessük, amikor a társadalomban ilyen helyzet kialakul.

Lehet készülni forradalomra?

Lehet és kell is! Mindenekelőtt szellemileg. Ismernünk kell a mai helyzetet, követnünk kell a változásokat, és minden párttagunknak értenie kell az új fejleményeket. A pártot nem azért szervezzük, hogy a kádári szocializmus emlékét ápoljuk, hanem azért, hogy a jövő csatáit megvívjuk.

Pozíciókat kell teremteni a társadalomban. A részvételünk a választásokon, az utcai kitelepüléseink ehhez jelentenek segítséget.

Új, lelkesítő példákra van szükségünk. A múlt elmúlt, lehet rá támaszkodni, de nem lehet rá építkezni.

Meg kell tanulnunk a kor eszközeit használnunk. Az internetről sokat beszélünk, de keveset teszünk ezen a téren.

Ön új lelkesítő példákról beszél. Sokan felfigyeltek arra, hogy a Munkáspárt sokat foglalkozik Kínával?

Nézze, még a kommunista mozgalomban is vannak olyan barátaink, akik tőkés országnak tekintik Kínát. A Kínai Népköztársaság nem kapitalista ország, hanem szocialista. Kína célja nem a tökéletes kapitalizmus, hanem a fejlett kínai sajátosságú szocializmus.

Ma elérkeztünk oda, hogy a nyugat a kínai sajátosságú szocializmust olyan modellnek tekinti, ami veszélyt jelenthet a nyugati liberális demokrácia modellre nézve. Hol van az előirva, hogy a demokrácia egyenlő a többpártrendszerrel? Egyáltalán van-e demokrácia, azaz népuralom ott, ahol négy évente szavazhat a polgár, de érdemben nem befolyásolhatja a politikát.

A kínai sajátosságú szocializmus megőriz olyan értékeket, amelyeket itt, Európában már szinte elfelejtettek. Ilyen a szolidaritás, az idősek tisztelete és védelme, a tudás, az iskola megbecsülése, a közérdek elsőbbsége a magánérdekkel szemben, hogy csak néhányat mondjak.

Elnök elvtárs! Mit üzen a Munkáspárt tagjainak a párt harmincadik születésnapján?

Ezen a napon gondoljunk tisztelettel azokra, akik harminc éve útjára indítottak a Munkáspártot! Sokan már nincsenek közöttünk, de emléküket megőrizzük.

Őrizzük meg a Munkáspártot olyannak, amilyennek az évtizedek során formáltuk! Soha ne adjuk fel a küzdelmet a tőke, a pénz uralma ellen! Ettől vagyunk mások, mint a többiek, ettől vagyunk Munkáspárt!

Haladjunk a korral, tanuljunk, alkalmazzuk a modern eszközöket és megoldásokat! Az elvhűség és az új megoldások iránti nyitottság tesz bennünket erőssé.

Képviseljük a magyar nemzet közös érdekeit, védjük magyarságunkat és harcoljunk a népek új világáért, ahol nem a pénz az úr!

Boldog születésnapot, Munkáspárt!

Orosháza: Ujj György ajánlásai is megvannak

Mint már hírt adtunk, Orosháza 01. egyéni választókerületében is időközi helyi önkormányzati képviselő-választást tűztek ki 2020. január 12. napjára. A Munkáspárt jelöltje Ujj György. Az elmúlt napokban az orosházi szervezet is megküzdött az időjárással és a politikai viszonyokkal, és az eredmény nem maradt el. Megvannak a szükséges ajánlások.

Az elmúlt években sokat változott a Munkáspárt Békés megyei szervezete, és ezen belül az orosházi csapat is. Csökkent a harci kedv, sokan megfáradtak, visszavonultak. Orosházán elvtársainknak elsősorban önmagukkal kell megküzdeni, önmagukat kell meggyőzni, hogy indulni kell a választásokon, hiszen ez is hasznos formája annak, ahogyan politikánkat el tudjuk juttatni az emberekhez. Ujj György elvtárs minden elismerést megérdemel azért, hogy ismét vállalta az indulást.

A XXII. kerületben áll a munkáspárti jelölt

Budapest XXII. kerületének 8. számú egyéni önkormányzati választókerületében indul Benyovszky Gábor, a KB tagja. A borongós, hideg idő sem törte meg a csapat kedvét, és sikerült is összegyűjteni a szükséges ajánlásokat. A kötelező 38 helyett 59 ajánlást gyűjtöttek, amiből 45-öt tekintett elfogadhatónak a választási iroda.

Lapunk általában nem közli részletesen a gyűjtők nevét, de ezúttal tegyünk kivételt! Szép munkát végeztek elvtársaink, megérdemlik a Munkáspárt tagságának elismerését. A gyűjtésben Benyovszky Gábor mellett részt vett Arató István, Baráth Istvánné, Fehérvári Zsolt, Fléger Tamás, Fodor István, Gávai Ferenc, Kajli Béla, Koch János, Látrányi Irén, Munkás Gyula, Németh János, Somogyi Kinga.

Köszönjük!

Késelő diák: ki a felelős?

A múlt héten egy 17 éves fiú, a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumának tanulója megkéselte tanárát. Az 51 éves tanárnő a hátán, alkarján sérült, utóbbi miatt műtét is vár rá. A fiú azóta elnézést kért, és a papa is felkereste a kórházban a tanárnőt, aki kész megbocsájtani. A késelőt letartóztatták. Ennyi a hír.

De vajon lesz-e folytatás? Elbeszélget-e valaki a szülőkkel, hogy miért nem tanították meg a gyermeküket arra, hogy a tanárt tisztelni kell, ha igaza van, ha nem? Elbeszélget-e valaki az iskola vezetőivel arról, hogy miért történhet meg ilyesmi? Végezetül megkérdezi a miniszterelnök az illetékes minisztert, hogy mire nevel a magyar iskola, és mit tesznek azért, hogy ilyen ne történhessen meg?

Összefognak a közlekedési szakszervezetek

Csatlakoztak a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségéhez tartozó szakszervezetek a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségéhez (KDSZSZ), amely immár 18 tagszervezet részvételével, több mint 5500 szakszervezeti tagot tömörít. Ezzel létrejött Magyarország egyik legnagyobb közúti személyszállításban működő szakszervezeti szövetsége.

A magyar szakszervezeti mozgalom egyik gyengesége a túlzott tagoltság, azaz túl sok szervezet működik ugyanazokban a szakmákban. Az ilyen állapot nyilván akadályozza a sikeres fellépést. A szervezeti koncentráció önmagában még nem teszi harcossá a szakszervezetet. Nos, elválik, hogy a KDSZSZ a Munkástanácsok Országos Szövetségének keretében mennyire lesz a tőke ellen küzdő harcos szervezet.

Karácsony elégtelenre vizsgázott a hóválság kezeléséből

Az első hó váratlanul érte Budapestet. Még a nemzetközi sajtó is felfigyelt a káoszra, amely pillanatok alatt kialakult a közlekedésben. A hó mindig és minden kormányzat részére nagy lecke. Az emberek élete kerülhet veszélybe, egy egész város működése állhat le. December elején a hó váratlanul érheti az embereket, de nem érheti váratlanul Budapest vezetését. Az új főpolgármester vizsgázott a hóválság kezeléséből. Mint láttuk, elégtelenre!

Ki fizeti a német ipar válságát?

A hivatalos német statisztika sem titkolja immáron, hogy a német ipar teljesítménye 5,3 százalékkal csökkent az idei évben. Ezen belül a gépkocsigyártás 14,4 százalékkal esett vissza a tavalyi év hasonló időszakához képest. A német gazdaság helyzetét bonyolítja, hogy az USA és Kína között kereskedelmi háború folyik. Az USA jövőre is fenn kívánja tartani az EU-ban termelt gépkocsikra kivetett tarifákat. A kérdés már csupán az, hogy mindez mikor éri el a magyarországi német gyárakat, és milyen mértékben fogják a németek a válságot velünk megfizettetni.

Kinek jó a lisszaboni szerződés ma?

Az EU új vezetői, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke együtt ünnepelték a lisszaboni szerződés életbe lépésének tizedik évfordulóját. A lisszaboni szerződés volt az európai nagytőke konzervatív és liberális szárnyának kompromisszuma, amelyre a mai EU is épül. Nem került sor európai alkotmány elfogadására, amely az EU uralmát biztosította volna a nemzetállamok felett. Megmaradt a nemzeti kormányok együttműködésére épülő Európai Bizottság, de jelentősen megnőtt az Európai Parlament szerepe, amely a nemzeti önállóság elleni támadások egyik fő eszközévé vált. Összegészében a lisszaboni szerződés a liberálisoknak kedvezett. Nem véletlen, hogy a Gyurcsány-kormány az elsők között ratifikálta. A szerződés nem oldotta meg az EU problémáit, sőt a mai válság egyik előidézője.

A NATO nem üzent hadat Kínának – egyelőre

Egyesek arra számítottak, hogy a NATO vezetői kemény hangú üzenetet küldenek Kínának. Mások úgy vélték, hogy az egyes országok saját érdekei miatt nem mernek ujjat húzni Kínával. Nos, a NATO nem üzenet hadat Kínának. De tény, hogy a NATO elkezdett intézményesen foglalkozni Kínával. „Elismerjük, hogy Kína növekvő befolyása és nemzetközi politikája egyszerre jelent lehetőségeket és kihívásokat, melyeket szövetségként közösen kell kezelnünk.” – mondta ki a londoni nyilatkozat. Stoltenberg főtitkár tovább ment a sajtótájékoztatón: „Meg kell találnunk az útját annak, hogy Kínát fegyverzetcsökkentési megállapodásokra bírjuk rá.” Semmi jó nincs abban, hogy a NATO Oroszország mellé most még Kínát is felvette az ellenfelek táborába. A NATO nem üzent hadat, de nem is nyújtott békejobbot.